Hogy miért ez a címe? Az elmúlt néhány napban felutaztunk Európa tetejére, majd átszeltük a kontinenst többé kevésbé. De mi is történt az ominózus prágai vasútállomásos éjszaka óta? Na vegyük sorra.
Történt, hogy egy hosszabb út után - amit a térkép kedvesen mindenképpen megtekintendő tájnak jelez, és végigaludtuk - megérkeztünk a Berlinbe, azon belül a "csodálatos" Green Hotelbe. Itt egy kolumbiai srác, és lengyel barátjnője lett a szobatársunk, akiket épp kilakoltattak a tudomásuk szerint jogosan kibérelt albérletükből (az igazi tulaja a lakásnak erről nem tudott). Berlinben az első két napot azzal töltöttük, hogy megnézzünk minden izgalmas, és kevésbé izgalmas kötelező látványosságot.
Voltunk a TV toronynál, illetve a dómnál (közben rájöttünk, hogy eddig stabilan hozzuk az egy város/dóm,katedrális átlagot), megnéztük a múzeum szigetet, és még egy rakás fényképeznivaló helyet. Kipróbáltuk a világhíres német dönert, amit sokkal törökebb törökök csinálnak, mint amilyenek Pesten előfordulnak, mivel kebap címszó alatt itt nem gyrost adnak el. Wunderbar! A groß döner 3 euróért óriási volt, és olyan lilakáposztát tartalmazott, amivel egy napig kiszínesítette bal kacsóm életét (tanakodtunk rajta, hogy talán olcsóbb volt a savanyúkáposzta, és befestették, de nem).
Amit Berlinben sehogy sem tudtunk találni, az egy olyan tér, ahol sok-sok fiatal a boltban olcsón vásárolt söritalát közösségi platformon elfogyaszthatja. Viszont találtunk annál több drága pubot, ahol az első euró amit elköltesz a dj-nek a zsebébe vándorol. Tippelhettek hány euró vándorolt a dj-nek tőlünk, ha a sör is 3-4 euró volt :) A berlini "nightlife" csúcspontja minden bizonnyal az volt, amikor a végre valahára megtalált berlini "Szimpla Badehouse" bejáratában egy magyar srác két eurót próbált kérni azért, hogy bejussunk. Ezt a két eurót inkább két szimpatikus kisboltos Berliner sörre költöttük inkább :) btw. ugyanettől a helytől 200 méterre Omega 50 éves jubileumi koncertjére kaptunk flyert.
Tippek és trükkük: Prágában még a Haagen Dazsban lehetett wifit "kérni", németországban már a minden századik méteren elhelyezkedő Starbucksok adtak erre lehetőséget. Mielőtt továbbindultunk volna Münchenbe, voltunk még a Zsákoló Fánkokban is, mert olyan színes fánkokat lehetett kapni :)
Münchenben megdöntöttük a prágai városnézéssel (egy város egy délután) elindított rekordunkat, és este 9 és éjjel 1 között néztük meg az egész várost. Egy autentikus sör - kolbász kombó helyett inkább ettünk, mert hát München sem olcsó hely, és az embernek valamit ennie is kell. München éjszakai élet szempontjából - már amit így kívülről lát az ember - sokkal szimpatikusabb, mint Berlin. Itt vannak emberek, akik mennek A pontból B-be, és van náluk sör, illetve hangosak. Berlinben ilyet nem nagyon lehetett látni. Szóval ha valakinek van kedve, és ideje, menjen el az Octoberfestre, mert az utikönyvek külön megjegyzik, hogy "A csapatokban közlekedő alkoholos befolyásolás alatt lévő vendégek veszélyesek lehetnek".
A müncheni állomáson töltött éjszaka után Milánóba vettük az irányt (legalábbis ekkor még azt hittük). Megreggeliztünk - saláta, mert kell a vitamin - és vettünk egy szendvicset - mert azt hittük hogy egy 9 órás vonatútra egy szendvics elég lesz - és nekivágtunk az útnak. Éppen élveztük a csodás Német - Osztrák tájvidéket, amikor leszállítottak minket a vonatról - elég hideg volt ám - Innsbruckban, mivel vágnyzár volt az olasz határig. Na itt átszálltunk egy másik vonatra, ami végre már úgy gondoltuk, hogy egy gyors átszállás után elvisz minket Milánig. De nem így tette, mert Veronában lekéstük a csatlakozást, így hát Rómeo és Júlia nyomába eredtünk, hogy ismét megdöntsük a városnézés rekordját, és 1,5 óra alatt megnézzük a várost (zárójelben teszem hozzá, hogy az olasz alpok elég patent, érdemes megnézni a vonatból).
Veronában a fő motivációnk az volt, hogy megnézzük itt is van-e valami katedrális/dóm/híres templom, illetve megnézzük Casa di Giuliat, azaz a helyet, ahol Rómeó kiabált fel Júliának a tetőre, ő meg vissza (a szomszédok hogy nem keltek fel...). Verona egy csinos, hangulatos kis város. Iskolapéldája annak, hogy egy régivágású olasz városba egy Louis Vuitton, Gucci bolt tengelyen hogyan lehet belenyomorítani egy bevásárló utcát néhány csinos kis étteremmel. Ami még mókás Veronában, hogy a kolosszeum előtt egy euróért lehet fényképezkedni "autentikus" gladiátorokkal, akik valami viccesnek vélt pózban hagyják magukat "lekaszabolni" amíg anyuka fényképez. Csudiklassz :)
És végre robogunk tovább Milánó irányába, amikor is a kedvesnek nem kedves, ámde annál határozottabb olasz gáddzsó, akit mi a vonaton jegyellenőrnek hívnánk felhívja a figyelmünket, hogy a jegyünk nem érvényes a vonatra, úgyhogy legyünk kedvesek sok sok pénzt fizetni, vagy elhagyni a szerelvényt. Mi inkább elhagytuk, és egy következővel haladtunk tovább.
Megérkezés. Milano Centrale. Balról jobbról már az állomáson is Zara, és Háundem. Meg minden olyan divatbolt, amiről név szinten már valamelyikünk hallott (vagy egy nyitva maradt Cosmo reklámjában bennvolt, hogy Magyarországon hamarosan nyílink az első). Az már rögtön biztossá vált, hogy wifit itt nehezen fogunk találni, úgyhogy a kedves szállásadóinkat (akiket itt még csak onnan ismertünk, hogy valaki mondta, hogy valakik beszéltek vele, hogy megyünk) egy igazi metró TÉRKÉPEN kerestük meg, hogy hol találjuk.
Azután, hogy odataláltunk, rögtön be is vettük a várost. Az egy főre eső divatmárkák szer
inti flagship storeok, és drága autók a régióban, illetve Európában valószínüleg egyedülálló együtthatót dobnának ki, ha jobban megszámolgatjuk őket, két second hand bolt között egy Zara pedig már fel sem tűnik. Mi inkább a megnézésre korlátoztuk az ittlétünket, illetve még nem nagyon tudom magamat elképzelni egy Gucci kosztümben:)
Van itt Ferrari bolt is és megtudtuk, hogy a Blackberry loves fashion (egy reklám, aminek háttérsztoriját azóta sem tudom). Viszont: valószínüleg itt ettem a világ legjobb autentikus olasz pizzáját kínaiak előadásában. Lényegesen olcsóbb mint a belvárosban :) Milánó szép hely, és mint minden olasz városban, itt is minden II. Viktor Emanuelről van elnevezve.
Holnap reggel irány tovább Dél-Franciaország. Monte Carloban a 14-esre felteszünk pár eurót :)
